Halottak napja
A cluny-i bencések kezdték a X. században november 2-án a Halottak napját megtartani. Legújabb kori egyházi előírás (1915-től), hogy e napon minden pap három misét mutathat be. Halottak napja eszméjét megismerjük az egyik aznapi mise könyörgéséből: Hallgasd meg esedezésünket jóságos Istenünk, hogy amint erős hittel valljuk Fiad feltámadását a halálból, ugyanúgy erős reménnyel várjuk elhunyt gyermekeid föltámadását is.
Előestéjén, Mindenszentek ünnepének második Vecsernyéje után, a temetőben vagy a templomban lehetséges áhítatot tartani a halottakért.
Halottakért való imádság
(a bizánci hagyományból)
Minden léleknek és testnek Istene, ki legyőzted a halált, megsemmisítetted az ördögöt, és életet ajándékoztál a te világodnak; te magad, ó, Urunk, add meg a te elhunyt N. szolgád lelkének a nyugodalmat a világosság helyén, a zöldellő réten, az enyhület helyén, amelytől távol van a szenvedés, a fájdalom és a jajgatás. Te, kegyes és jóságos Isten, bocsásd meg minden szóval, cselekedettel vagy gondolattal elkövetett bűnét; hiszen nincs élő ember, aki ne vétkeznék; mert egyedül Te vagy bűn nélkül való és a te igazságod örökkévaló és a te szavad igazság. Mert te vagy elhunyt N. szolgád föltámadása, élete és nyugalma, Krisztus Istenünk. Téged dicsőítünk Atyáddal s szentséges, jóságos és elevenítő Lelkeddel most és mindenkor, és mindörökkön-örökké. Nyugodjanak békében. Amen.
